A mezopotámiai ihletésű sör következő fázisa a maláta "elkészítése". Réges-régen úgynevezett bappir-t használtak a sörfőzéshez, ez nem más, mint malátából, lisztből, mézből vízből és fűszerekből készült kenyér/lepényszerűség. Ezen most sokat gondolkodtam, hogy mégis hogy működhetett, hiszen ha a malátát megsütöm, akkor lőttek az enzimeknek, ott már nem lesz a keményítőből cukor. Ezért én kicsit el fogok térni ettő

A következőkből fog állni a bappir-om:

• árpamaláta
• egy kevés tönkölybúza maláta (a tönkölybúza szintén egy ősi gabonafajta, amit a mezopotámiaiak is ismeretek és termesztettek)
• darált datolya, füge
• méz
• esetleg valamilyen fűszer
• szükség szerint egy kis liszt

Ezt a keveréket forró vízzel elkeverve egy sűrű masszát fogok készíteni, ami a cukrosodáshoz szükséges hőfokon tartok fél órát, majd kisütöm sütőben.

A sörfőzés napján egy kevés frissen roppantott malátával együtt cefrézem a bappir-t.

A recept amit használtam:

• 250 g pilsner maláta
• 250 g tönkölybúza maláta
• ~ 40 g aszalt datolya feldarabolva (ez kb 6 mag nélküli datolyát jelentett)
• ~ 40 g aszalt füge feldarabolva (kb 2 db)
• 25 g méz
• 5 g zúzott koriander
• negyed zúzott szerecsendió
• 5 dl forró víz
• 100 g tönkölybúzaliszt a tészta összeállításához

Összekeverve nagyjából elérte a 65 C-os hőmérsékletet, így hagytam 20 percig. Utána sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem, elosztottam egyenletesen.

Majd sütőben kisütöttem. Sokat szórakoztam vele, mert nehezen akart száradni, ezért nem írok hőmérsékletet és időt.

Mikor már azt hittem, hogy kész, megfordítottam, és az alja még elég nyersnek tűnt, így visszakerült a sütőbe.
Kicsit így az egyik oldal jobban megpirult, de nem égett meg.

Végül csak elkészült, várja a főzés idejét.